Leginkább csak pánikkeltésre alkalmas a TanodaPlatform nevű szervezet jelentése, mondta lapunknak a tizenkét éve az ibrányi tanodát vezető Hajdu Zsolt, aki szerint a ealügyminisztérium terveinek megvalósítása zökkenőmentesen teljesíthető.
Múlt hónapban jelent meg a TanodaPlatform nevű szervezet jelentése, amely számos kritikát fogalmaz meg az intézményhálózat működésével kapcsolatban. Mi erről a véleménye?
A Tanoda Szövetség vezetőjeként azt kell mondanom, hogy a TanodaPlatform által közzétett jelentés számos féligazságot tartalmaz. Egy olyan szervezet bírálja az állami rendszert, amelynek aktív tagjai túlnyomórészt nem állami finanszírozású tanodákat üzemeltetnek, így nem rendelkeznek hiteles és pontos ismeretekkel az állami finanszírozású intézmények működéséről.
A platform egyik megállapítása, hogy a tanodák egyre rosszabb anyagi körülmények között működnek. Hogyan alakul az intézmények finanszírozása?
Szerintem a helyzet mindig attól függ, hogyan nézünk rá a rendszer működésére.
Igen, a támogatási összeg még nem képes minden egyes igényt maradéktalanul kielégíteni, de fontos megemlíteni, hogy ha visszatekintünk az elmúlt négy évre, akkor 2019-ben, az állami tanodák elindulásakor még csak 13,8 millió forint állt rendelkezésre, míg most már 19,5 millió forintról beszélhetünk, és az idén átlépjük a 20 millió forintos éves szintet.
Ez azt mutatja, hogy a döntéshozók folyamatosan támogatják és fejlesztik a tanodák működését.
Természetesen, vannak olyan költségek, mint például a kirándulások, amelyek jelentősen megdrágultak, és ezekhez nem mindig áll rendelkezésre elegendő forrás.
Ugyanakkor rendkívül pozitív hír, hogy a szakpolitika teljes mértékben tisztában van a problémákkal.
Mindenhol, ahol konferenciákon és műhelymunkákon részt vettem, egyértelműen látszott, hogy a döntéshozók azon dolgoznak, és aktívan lobbiznak annak érdekében, hogy a terület számára több forrást biztosítsanak. Ez a munka sokszor a háttérben zajlik, de folyamatosan dolgoznak azon, hogy javítsanak a helyzeten. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy az iskolarendszerhez képest ez egy kisebb szegmens, így természetes, hogy a források nem minden esetben összpontosulnak ide.
Azt is felróják a jelentés készítői, hogy nincs szakmai egyeztetés, párbeszéd.
Ezzel is vitatkoznék.
A tanodák évek óta szoros együttműködésben állnak a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság tanácsadó hálózatával, amely rendszeres szakmai kapcsolatot tart fenn velünk, és a tanácsadók visszajelzései alapján történik a módszertani támogatás és fejlesztés.
Az államtitkárság számára fontos, hogy a tanodák fejlesztése párbeszéden és szakmai együttműködésen alapuljon.
Ennek érdekében 2025 tavaszán országos tanodakonferenciát és tematikus műhelyeket szerveztek, ahol mi, a tanodák képviselői megoszthattuk véleményeinket és javaslatainkat.
Ráadásul a döntéshozók hivatalosan is felkérték a Szövetségünket, hogy gyűjtsük össze a tanodáktól az esetleges rendszert érintő ötleteiket. Mi ezt meg is tettük, összesen 44 javaslatot sikerült beküldeni a Minisztérium illetékes személyeinek.
A tanodákkal kapcsolatos kérdések rendszeresen napirenden vannak a Belügyminisztérium és a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság által vezetett fórumokon, valamint a Roma Platform rendezvényein, ahol a helyi szakemberek és partnerek közvetlen párbeszédére nyílik lehetőség.
Megjegyzem a Platform képviselője ott volt országos konferencián, ahol lehetett, kérdezni, vitázni. Ott miért nem szólaltak fel?
A Belügyminisztérium tervezete szerint szeptembertől egy tanodában legalább négy középiskolásnak kell lennie harminc tanulóra vetítve. Jövő szeptembertől ez a szám nyolcra emelkedik. Ez a platform szerint lehetetlen helyzetbe hozhatja azokat az intézményeket, amelyek kistelepüléseken működnek.
Ez a téma az utóbbi időben nagy figyelmet kapott a tanodák világában. A mi tanodánkban is vannak kamasz korú fiatalok, és pontosan tudom, milyen kihívásokkal jár a velük való munka. A kamaszok megtartása valóban nagyobb feladat, de fontos látni a kormányzati törekvéseket, amelyek a rendszerből való kiesésüket próbálják megakadályozni.
A legveszélyeztetettebb korosztályról van szó, akik számára a továbbtanulás nem mindig elsődleges, és akik gyakran fiatalon kell, hogy hozzájáruljanak családjuk megélhetéséhez.
Ezeken a vidékeken a Máltai Jelenlét pontokon kívül, nincsen más olyan szolgáltatás, ami bármilyen mértékben is fel tudna vállalni egy ilyen szerepet.
A kormányzati rendelettervezet nem azonnali változtatásokat céloz, hanem két éven belül fokozatos bevezetést. Idén szeptembertől 2-3, jövő szeptembertől pedig 3-6 középiskolás korú fiatalt kell bevonni a tanoda szolgáltatásba. A legtöbb tanoda átlagosan 30 fővel működik, és még két év múlva is csupán 8 középiskolás lesz az intézményekben. A cél nem a jelenlegi profilok eltörlése, hanem azok bővítése, új típusú szolgáltatások hozzáadásával. A tanodák a jelenlegi statisztikai adatok alapján az idei év szeptemberére eső 2-3 fiatal bevonásával nem ütköznek különösebb nehézségekbe, hiszen már most is több mint 700 kamasz vesz részt a rendszerben. Így ez a követelmény zökkenőmentesen teljesíthető.
Tehát nem valósak-e az aggodalmak, hogy a Belügyminisztérium tervezete miatt be kell zárniuk egyes tanodáknak, ha nem tudják teljesíteni a feltételeket?
Elszigetelt zsákfalvakban okozhat gondot, de jelenleg a módosítás tervezetének társadalmi egyeztetése zajlik.
Érdemes megvárnunk, hogy milyen vélemények kerülnek megfogalmazásra.
A rendelet első körben 2025 szeptemberétől lép életbe, és valóban tartalmaz új feltételeket a tanodák működésére vonatkozóan – például, hogy legalább 2–3 középiskolás tanulónak kell részt vennie a programban. Fontos azonban, hogy a mostani (2024/25-ös tanévben) 8. osztályos tanulók szeptembertől már középiskolásnak fognak számítani, így ők már beleszámíthatók lesznek ebbe a létszámba. Ez nagyban megkönnyítheti a feltételek teljesítését sok tanoda számára, különösen ott, ahol jelenleg csak általános iskolás korosztállyal dolgoznak. Továbbá 2026-ban a jelenlegi 7. osztályos diákok is középiskolásokká válnak, így a következő tanévben újabb középiskolások lesznek bevonhatók, ami tovább javítja a feltételek teljesíthetőségét.
A tanoda rendszer fenntartása különösen fontos, mert ez egy magyar sajátosság, mondhatjuk, hogy Hungarikum.
Külföldön hasonló programok léteznek, például az USA-ban az After School Programs vagy az Egyesült Királyságban a Homework Clubs, de ezek más struktúrák, nem intézményesült formák.
A tanodákban elsősorban hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozunk, és célunk a tanulástámogatás révén csökkenteni a mélyszegénységből fakadó társadalmi hátrányokat. Komplex módon segítünk a gyerekeken, családjaikon és a szülőkön.
Lehet-e mérni a tanodák munkájának hatékonyságát?
Nehezen, mert egy gyerek sokkal kevesebb időt tölt a tanodában, mint az iskolában. Jelentős hatásokat nyilván így nem tudunk kiváltani.
De az, hogy ha egy gyerek nem bukik meg az iskolában vagy hogy a fiatalok később visszajönnek hozzánk és önkéntes munkát vállalnak, mindenképpen pozitív eredmények.
Ezzel együtt küzdenek problémákkal, van-e például szakemberhiány?
Elsősorban kistelepüléseken létezik ez a probléma, de azt hiszem ez minden ágazatban így van. Tudomásom szerint előkészítés alatt áll egy olyan jogszabályváltozás, amelynek elfogadása esetén lehetőség lenne egyetemi utolsó éves egyetemi hallgatók foglalkoztatására is, enyhítve a munkaerőhiányt.
Milyen a dolgozók anyagi megbecsültsége?
Ha dolgozóként nézem, természetesen kevesebb, de ha a pedagógusok számára jelentősen megemelt bérekhez viszonyítom, akkor az már más megvilágításba kerül. Vezetőként, ha az óraszámokat és a végzett munkát is figyelembe veszem, árnyaltabb a kép. A tanodákban többségében részmunkaidős foglalkoztatottak dolgoznak, így értelemszerűen nem kereshetnek olyan összeget, mint egy teljes munkaidős állás esetében. Azonban, ha egy 800.000 Ft-ot kereső pedagógus heti 24 órás munkája alapján számolom, akkor a mi óraadó tanárainknak is hasonló óradíjat tudunk biztosítani, legalábbis az én tanodámban. Ez azt mutatja, hogy a tanodák is igyekeznek biztosítani a megfelelő kompenzációt a dolgozóik számára.
Nyitókép: Tudás Műhely Tanoda Szövetség Facebook oldala
A szocialisták elnökéről több MSZP-s forrásunk állítja, nincs is középfokú végzettsége. A politikus nem reagált lapunk megkeresésére, amelyben arra kértük, igazolja, hogy valóban elvégezte-e az iskolát.
A vizsga feladatairól és nehézségéről az MCC szakirányú tanárát kérdeztük.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint nagy a baj. Nagy Erzsébet szerint még ennél is nagyobb. Ungváry Zsolt írása.
A számok azt mutatják, Magyarországon a fiataloké a jövő.
Pető Attila közlekedési szakértő szerint át kellene gondolni az oktatást is, mert az e-learning nem tanít és nem magyaráz.
Dömötör Csaba szerint nincs mentség arra, ahogy a Tisza Párt elnöke viselkedett Nagyváradon.
Volt itt minden: eldugott nemzeti szimbólumok, udvarlás a románoknak és a Szózat sikertelen felidézése.
A Fehérvár edzője nem tudott mit mondani a fiatal játékosainak azután, hogy a szurkolók levetették róluk a mezt.
